Százesztendős átok...

Ez dal egy zenei album része amely a hazaszeretet és a hazafias érzelmek ünneplése. Megszólítja mindazokat, akik tisztelik és őrzik hazájuk kulturális örökségét és hagyományait. A dalok mély érzelmekkel teli üzeneteket hordoznak, melyek az otthon iránti hűséget, a közösségi összetartást és a nemzeti büszkeséget hangsúlyozzák. Az erőteljes, mégis érzékeny dallamok a múlt értékeiből táplálkoznak, miközben reményt sugároznak a jövő nemzedékei felé. A dalszövegek hitet adnak ahhoz, hogy a nemzeti értékek megőrzése és továbbadása a következő generációk számára alapvető fontosságú. Ez az album egy zenei utazás, amely a hallgatókat arra inspirálja, hogy becsüljék múltjukat és felelősséggel alakítsák közös jövőjüket.
***
This track is a celebration of love for the homeland and patriotic emotions, reaching out to those who respect and preserve their country’s cultural heritage and traditions. The songs convey deeply emotional messages, highlighting loyalty to one’s home, community unity, and national pride. The powerful yet sensitive melodies draw from the values of the past while offering hope for future generations. The lyrics inspire faith in the importance of preserving and passing down national values to the next generations. This album is a musical journey that encourages listeners to honor their past and responsibly shape their shared future.

***
Lyrics: Móra László (Trianon 1920-1940 feldolgozás)

***
Music, graphics, visual effects and video: MI & I
***
#ai #sunoai #folksong #trianon #hungarianmusic #folkrock #electricguitar #ballad #folkmusic #2024
***
Móra László (1890-1944): Trianon (feldolgozás)

Száz esztendő óta éjszaka van nálunk
S a Golgota útján árván botorkálunk.
Sóvárgunk a fényre, sóvárgunk a csendre
Friss kötést kötözve nap mint nap a sebre.

Száz esztendő óta gyász-szalagot hordunk.
Bilincset zörgető szégyen a mi sorsunk.
Senyvedő mag vagyunk gizgazos ugaron.
Hahotáznak rajtunk keleten nyugaton.

Száz esztendő óta, a négy világtájon,
Jajgató vért fakaszt minden magyar lábnyom.
Fölégetett fészkek... Elűzött családok...
Véres a te kezed százesztendős átok!...

De a szivünk mélye hitet őrző oltár,
Glóriába vonja minden nap a zsoltár
S föléled füzénél százesztendős álmunk:
Szép, szent hajnalunkra nem kell soká várnunk!

A négy világtájon felzúgnak az erdők,
Az ősi határon lobognak a kendők,
Lobognak a zászlók, - fölcsendül az ének
S áldását köszönjük Isten szent kezének.

Ablakok kinyílnak, templomok megtelnek,
Koporsót ácsolunk testvérgyülöletnek.
Dalunkra, szavunkra nem csap rá tilalom!
Rút emlék maradsz csak: átkozott Trianon...